Fűzvölgy Községi Önkormányzat
Képviselő-testülete
2/2011. (II.16. ) Önkormányzati rendelete
Fűzvölgy községben az állattartás szabályairól
Fűzvölgy községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Törvény 16.§(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1.§
(1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az
állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az
állattartás mások – a szomszédos ingatlan használóinak, közterületen tartózkodó polgároknak
– nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse, mások értékeit ne károsítsa és
mindenkor feleljen meg az állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi
előírásoknak.
(2) A község területén állat csak akkor tartható, ha az állatok elhelyezésére szolgáló épület,
építmény megfelel a hatályos építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és
tűzvédelmi előírásoknak.
(3) Az állattartó a jó gazda gondosságával köteles gondoskodni állatainak az állatvédelmi jogszabályokban előírt megfelelő tartásáról, biztonságos elhelyezéséről, etetéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról, az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről.
2.§
(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Fűzvölgy község közigazgatási
területén folytatott állattartásra terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
- jogerős hatósági engedéllyel működő állattartó és tenyésztő telep területén folytatott állattartásra, valamint a külön jogszabályban meghatározott - veszélyes illetve veszélyesnek minősített – állatok tartására.
2. Értelmező rendelkezések
3.§
E rendelet alkalmazásában:
1. Állattartó: az állat tulajdonjogával rendelkező, vagy az állat felügyeletét ellátó személy.
2. Állat: haszonállat, kedvtelésből tartott állat
2.a) Haszonállat: gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állat, ezen belül:
2.aa) Nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, strucc
2.ab) Közepes haszonállat: sertés, juh, kecske
2.ac) Kistestű haszonállat: baromfifélék, szárnyasok, galamb, házinyúl, prémes állatok
(nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény, angóra, csincsilla, méh)
2.b). Kedvtelésből tartott állat: eb, macska és egyéb, az előzőekben fel nem sorolt állat,
valamint a nem gazdasági céllal tartott, a 2.a) pontban felsorolt haszonállat.
3. Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredeti termék előállítására
(pl. hús, tej, tojás, gyapjú) munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre
irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítésére, feldolgozás
céljából vásárolt, vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása.
4. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény
(istálló, ól, ketrec, állatkifutó)
5. Közterület: közhasználatra szolgáló, minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban
álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-
nyilvántartás ekként tart nyilván.
6. Közvetlen szomszédos ingatlan: az érintett ingatlannal közvetlenül határos ingatlan
II. fejezet
Az állattartás szabályai
1. Az állattartás rendje
4.§
(1) Egy belterületi ingatlanon külön engedély nélkül
a) nagy haszonállatból legfeljebb 5 db
b) közepes haszonállatból legfeljebb 10 db
c) kistestű haszonállatból legfeljebb 100 db, méh legfeljebb 20 kaptár
d) kedvtelésből tartott állatból – eb, macska kivételével – legfeljebb 10 db
e) eb: legfeljebb 2 db, macska: legfeljebb 2 db
tartható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állatlétszámon felül az állatok szaporulata azok
elválaszthatóságáig tartható.
(3) Külterületen a belterületi határtól számított 600 m-re az állattartásra vonatkozó szabályok és a rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.
(4) a) Az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó állattartáshoz külön engedély szükséges.
Az állattartó köteles bejelenteni ez irányú tevékenységét a 12.§-ban foglaltak szerint
a Körjegyzőséghez.
b) Az 5) bekezdés a) pontjában foglalt intézmények telekhatárától számított 50 méteres
körzetén belül nagy haszonállatot tartani a 12.§-ban foglalt engedéllyel lehet.
(5) Tilos
a) A közművelődési, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, temető területén
haszonállatot tartani.
b) Lakóházakban és egyéb célú nem állattartásra szolgáló épületben (pl. pince, garázs stb.)
a haszonállat tartása.
(6) Közös használatban lévő udvarok esetében haszonállatot tartani csak a tulajdonostársak
írásos hozzájárulásával lehet.
(7) Közterületen tilos mezőgazdasági haszonállatot tartani, legeltetni, oda kiengedni. Az állat
által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos köteles azonnal eltávolítani.
2. A haszonállat tartásra vonatkozó szabályok
5.§
Nagy létszámú állattartó telep csak a település külterületén létesíthető a Helyi Építési
Szabályzatról szóló külön önkormányzati rendelet szabályainak a betartásával.
6.§
(1)Az állatok tartására szolgáló új építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények
kialakítása az építésügyi szabályok szerint történhet. Az állatok tartására szolgáló építmények
létesítésekor be kell tartani az e rendelet 1. mellékletében előírt védőtávolságokat.
(2) A védőtávolságtól való eltéréshez hozzájárulás adható az olyan régi építésű (min. 20 éve
épült) lakóépületek esetében, amelyeknél az állattartó melléképület egy időben létesült a
régi lakóépülettel. Ez irányú kérelmet Fűzvölgy Község Polgármesteréhez kell benyújtani.
(3) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeknek meg kell felelnie az építésügyi, az
állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi valamint állatvédelmi előírásoknak.
7.§
(1)A település belterületén haszonállatot csak állattartó épületben lehet tartani. Az állattartó
épület nagysága legfeljebb az engedélyezett mértékű állatlétszám befogadására alkalmas
méretű lehet.
(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló építményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd,
csúszásmentes burkolattal kell ellátni és zárt, szivárgásmentes trágyalétárolóba kell
bekapcsolni.
(3) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni lehetőleg úgy, hogy az a külterület felé essen.
(4) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a
létesítmények tisztántartásáról, folyamatos fertőtlenítéséről, a legyek, rovarok és
rágcsálók (patkányok) rendszeres irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen
szag közömbösítéséről. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget (istállót, ólat,
ketrecet) vagy helyet (kifutót, karámot) rendszeresen takarítani kell. A helyiségekben
szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.
(5) Az állattartó köteles gondoskodni az állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és
gondozásáról. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítania kell az állatok megfigyelhetőségét
és az etető-itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférést. Köteles továbbá a
beteg illetve betegségre gyanús állatot e tartási helyen elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak
haladéktalanul bejelenteni, valamint az állatok megbetegedése esetén állatorvos
igénybevételéről gondoskodni.
8.§
(1) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodni kell a kellemetlen szagot árasztó
takarmány fedett, zárt tárolásáról, folyamatosan gondoskodni kell a trágya, trágyalé kiürítéséről,
valamint a megfelelő helyre történő elszállításáról (mezőgazdasági célú felhasználás
stb.) lakott területtől legalább 800 méterre.
(2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére, vagy a közterületre
ne folyhasson át, valamint a saját telkét ne szennyezze és a talajt, talajvizet ne fertőzze.
A trágya és trágyalé közcsatornába nem vezethető.
(3) A trágya tárolására a fóliával bélelt földmedence, a zsaluzott vagy elemes beton
tározótartály és a fémszerkezetű, fém vagy bevonatos-fém oldalfalú tartályok mind megfelelő
megoldások. A helyi körülmények (sajátosságok) – továbbá a gazdasági lehetőségek –
függvényében kell kiválasztani a telepi technológiához, trágya-elhelyezési lehetőségekhez
leginkább megfelelő típust és változatot. A gyűjtőaknának megfelelő nagyságúnak, szivárgás- és résmentesnek kell lennie. Haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.
(4) A gyűjtőaknát e rendeletben előírt távolság betartásával lehet létesíteni úgy, hogy
az ürítés céljából járművel megközelíthető legyen.
(5) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell.
(6) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a tartással anyagi kárt senkinek ne okozzon. Az
állattartás során másnak okozott károkért az állat tulajdonosa felel, köteles azokat megtérítetni.
(7) Állatot legeltetni csak felügyelet mellett, az állattartó tulajdonában, illetve jogszerű
használatában lévő területeken, a legeltetésre vonatkozó egészségügyi előírások
betartásával szabad.
(8) Állatot a község belterületén közterületen legeltetni, közterületen hagyni tilos.
Állatot az állattartó kizárólag az állattartó tulajdonában lévő, vagy általa bérelt bel-, vagy külterületi ingatlanon legeltethet.
(9) Amennyiben az állat a közterületen történő áthajtása során a közterületet szennyezi, az
állattartó köteles azt haladéktalanul eltávolítani.
3. A méhtartásra vonatkozó külön szabályok
9.§
(1) Amennyiben a méhek tartási helye eltér a méhész lakóhelyétől, úgy egy legalább 40 x 30 cm
nagyságú táblán jól láthatóan fel kell tüntetni a méhész nevét, lakcímét, telefonszámát,
méhcsaládok számát. Üres kaptárakat úgy kell tárolni, hogy a méhek sem a kijáró nyílásokon,
sem az esetleges réseken ne juthassanak be.
(2) Közös használatú épülettől és szomszéd ingatlanoktól 4 méter távolságra közös használatú
utaktól pedig az út melletti vízelvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl
szabad a kaptárakat elhelyezni.
Többlakásos ingatlanok esetében az összes lakás bérlőjének, tulajdonosának hozzájárulása
szükséges a méhcsaládok telepítéséhez.
(3) A védőtávolságok betartásán túl a szomszédos ingatlanok lakói egészségének védelme érdekében a méhész úgy köteles a kaptárait elhelyezni, hogy a kaptárak repülő nyílásai a külterület felé helyezkedjenek el és emellett a méhész legalább 2 méter magas kerítés, háló, élő sövény létesítésével köteles biztosítani a méhek magasba történő kirepülését.
4. A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályok
10.§
(1)Az állattartó köteles a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Kormányrendeletet a kedvtelésből tartott állatok tartása során betartani.
(2) Az állattartó köteles az ebet úgy tartani, hogy más életét, testi épségét, tulajdonát ne
veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által a közterületen okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.
(3) Az állattartó az ebet úgy köteles tartani, hogy az elkóborolni, közterületre felügyelet
nélkül kijutni ne tudjon. Az állattartó az ebet a közterületre póráz és az eb fajtájától és vérmérsékletétől függően szájkosár használatával viheti ki.
(4) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosának kötelessége
gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.
(5) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy
az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a
kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.
(6) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a
ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(7) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető és jelzőkutya, valamint az
intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:
a) egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére
b) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe
c) közpark, sportpálya és játszóterek területére
d) temető területére
11.§
(1) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításról a
gyepmester az önkormányzattal kötött külön szerződés szerint gondoskodik.
(2) A befogott és telepre beszállított ebet – a tartás és ápolás költségének megtérítését
követően – az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a
gyepmester szabadon rendelkezhet, ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, vagy
elaltathatja.
12.§
(1) Az e rendelet 4.§. (4) bekezdése szerinti engedélyköteles állattartás esetén a tevékenység
megkezdése előtt az állattartó köteles bejelenteni a Körjegyzőséghez az ilyen
irányú szándékát.
A kérelemben fel kell tüntetni: a településen belül mely helyszínen, hány db és milyen
fajtájú állatot kíván tartani. Ehhez milyen védőtávolság biztosított, az állatok részére a
minimális férőhelyet módjában áll-e biztosítani, továbbá, a tartási technológia
(takarmányozás, takarítás, trágyakezelés) rövid leírását is.
(2) A polgármester akkor engedélyezheti az állattartást, ha a kérelem megfelel az (1)
bekezdésben foglalt követelményeknek, továbbá a telek területe megfelel a 4.§-ban meghatározott előírásoknak.
A védőtávolságra az 1. számú melléklet szabályait kell alkalmazni.
(3) A polgármester által kiadott engedély határozatlan időre szól és mindaddig fennáll amíg
az engedély kiadásának feltételei fennállnak. Az engedély visszavonható, ha az engedély
kiadásának feltételeiben olyan változás következik be, amely az engedély kiadását nem
teszi lehetővé.
13.§
(1) Fűzvölgy községben – az ezen állattartási rendeletben szabályozott – az állattartással
kapcsolatos hatósági ügyekben a képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre ruházza
át.
(2) A polgármester eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. Törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben másodfokon a képviselő-testület jár el.
(4) Az állatoknak nem e rendelet szerinti tartása esetén – amennyiben magasabb szintű jogszabály az intézkedésre nem a jegyzőt vagy más hatóságot jogosít fel – a polgármester
az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, vagy az állattartást korlátozza, vagy megtiltja.
5. Szabálysértési rendelkezések
14.§
Szabálysértést követ el és 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki:
a) Olyan helyen tart állatot ahol ezt a rendelet tiltja
b) E rendeletben megengedett számú állatnál engedély nélkül több állatot tart
c) A trágyatárolásra és elszállításra vonatkozó előírásokat megszegi
d) Haszonállatot közterületen legeltet
e) Nem biztosítja ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetőségét
f) Aki e rendelet 4.§ (5) és (7) bekezdésében, 10.§ (2); (3); (4); (5); (7) bekezdésében foglalt szabályokat megszegi.
15.§
Záró rendelkezések
(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) Azon állattartók, akik a rendelet kihirdetésekor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon
folytatnak állattartást, 2011. június 1-ig kötelesek tevékenységüket e rendelet előírásainak
megfelelően megváltoztatni.
(4) Az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védőtávolságokat csak e rendelet
hatálybalépését követően létesített állattartó épületek esetében és a 12.§-ban foglalt
engedély kiadása esetében kell alkalmazni.
P.H.
Szabó István Pintér Csilla Judit
polgármester körjegyző
A rendelet 2011. február 16-án kihirdetve.
2011. február 16.
Pintér Csilla Judit
körjegyző
1.sz. melléklet
a 2/2011. (II.16.) Önkormányzati rendelethez
Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó
Védőtávolságok
1.)
a) Nagy haszonállat lakóépülettől 10 m ásott kúttól 15 m
b) Közepes haszonállat lakóépülettől 6 m ásott kúttól 15 m
c) Kis haszonállat lakóépülettől 6 m ásott kúttól 10 m
d) Trágyatároló lakóépülettől 10 m ásott kúttól 15 m
2.) A kishaszonállat és a kedvtelésből tartott állatok tartása esetén – kivéve kutya, macska – az
állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, ha nincs tömör kerítés a kettő között.