Fűzvölgy Községi Önkormányzat

Képviselő-testülete

 

2/2011. (II.16. ) Önkormányzati rendelete

 

Fűzvölgy községben az állattartás szabályairól

 

 

Fűzvölgy községi Önkormányzat Képviselő-testülete  a Magyar Köztársaság  Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A.§ (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. Törvény 16.§(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

 

1.§

(1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az

állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az

állattartás mások – a szomszédos ingatlan használóinak, közterületen tartózkodó polgároknak

– nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse, mások értékeit ne károsítsa és

mindenkor feleljen meg az állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi

előírásoknak.

 

(2) A község területén állat csak akkor tartható, ha az állatok elhelyezésére szolgáló épület,

építmény megfelel a hatályos építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és

tűzvédelmi előírásoknak.

 

(3) Az állattartó a jó gazda gondosságával köteles gondoskodni állatainak az állatvédelmi jogszabályokban előírt megfelelő tartásáról, biztonságos elhelyezéséről, etetéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról, az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről.

 

 

2.§

(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Fűzvölgy község közigazgatási

területén folytatott állattartásra terjed ki.

 

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

- jogerős hatósági engedéllyel működő állattartó és tenyésztő telep területén folytatott állattartásra, valamint a külön jogszabályban meghatározott - veszélyes illetve veszélyesnek minősített – állatok tartására.

 

 

2. Értelmező rendelkezések

 

3.§

E rendelet alkalmazásában:

1. Állattartó: az állat tulajdonjogával rendelkező, vagy az állat felügyeletét ellátó személy.

2. Állat: haszonállat, kedvtelésből tartott állat

   2.a) Haszonállat: gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állat, ezen belül:

      2.aa) Nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, strucc

      2.ab) Közepes haszonállat: sertés, juh, kecske

      2.ac) Kistestű haszonállat: baromfifélék, szárnyasok, galamb, házinyúl, prémes állatok

                 (nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény, angóra, csincsilla, méh)

    

      2.b). Kedvtelésből tartott állat: eb, macska és egyéb, az előzőekben fel nem sorolt állat,

              valamint a nem gazdasági céllal tartott, a 2.a) pontban felsorolt haszonállat.

 

3. Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredeti termék előállítására

     (pl. hús, tej, tojás, gyapjú) munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre

      irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítésére, feldolgozás

      céljából vásárolt, vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása.

 

4. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény

     (istálló, ól, ketrec, állatkifutó)

 

5. Közterület: közhasználatra szolgáló, minden olyan állami, vagy önkormányzati tulajdonban

    álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan- 

    nyilvántartás ekként tart nyilván.

 

6. Közvetlen szomszédos ingatlan: az érintett ingatlannal közvetlenül határos ingatlan

 

 

II. fejezet

Az állattartás szabályai

1. Az állattartás rendje

 

4.§

(1) Egy belterületi ingatlanon külön engedély nélkül

a) nagy haszonállatból legfeljebb 5 db

b) közepes haszonállatból legfeljebb 10 db

c) kistestű haszonállatból legfeljebb 100 db, méh legfeljebb 20 kaptár

d) kedvtelésből tartott állatból – eb, macska kivételével – legfeljebb 10 db

e) eb: legfeljebb 2 db, macska: legfeljebb 2 db

tartható.

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állatlétszámon felül az állatok szaporulata azok

elválaszthatóságáig tartható.

 

(3) Külterületen a belterületi határtól számított 600 m-re az állattartásra vonatkozó szabályok és a rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható.

 

(4) a) Az (1) bekezdésben foglaltakat meghaladó állattartáshoz külön engedély szükséges.

     Az állattartó köteles bejelenteni ez irányú tevékenységét a 12.§-ban foglaltak szerint

      a Körjegyzőséghez.

 

     b) Az 5) bekezdés a) pontjában foglalt intézmények telekhatárától számított 50 méteres

         körzetén belül nagy haszonállatot tartani a 12.§-ban foglalt engedéllyel lehet.

 

 

(5) Tilos

        a) A közművelődési, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, temető területén

            haszonállatot tartani.

 

        b) Lakóházakban és egyéb célú nem állattartásra szolgáló épületben (pl. pince, garázs stb.)

             a haszonállat tartása.

 

(6) Közös használatban lévő udvarok esetében haszonállatot tartani csak a tulajdonostársak

      írásos hozzájárulásával lehet.

 

(7) Közterületen tilos mezőgazdasági haszonállatot tartani, legeltetni, oda kiengedni. Az állat

által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos köteles azonnal eltávolítani.

 

 

2. A haszonállat tartásra vonatkozó szabályok

 

 

 

5.§

Nagy létszámú állattartó telep csak a település külterületén létesíthető a Helyi Építési

Szabályzatról szóló külön önkormányzati rendelet szabályainak a betartásával.

 

6.§

 

(1)Az állatok tartására szolgáló új építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények

kialakítása az építésügyi szabályok szerint történhet. Az állatok tartására szolgáló építmények

létesítésekor be kell tartani az e rendelet 1. mellékletében előírt védőtávolságokat.

 

(2) A védőtávolságtól való eltéréshez hozzájárulás adható az olyan régi építésű (min. 20 éve

épült) lakóépületek esetében, amelyeknél az állattartó melléképület egy időben létesült a

régi lakóépülettel. Ez irányú kérelmet Fűzvölgy Község Polgármesteréhez kell benyújtani.

 

(3) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeknek meg kell felelnie az építésügyi, az

állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi valamint állatvédelmi előírásoknak.

 

7.§

(1)A település belterületén haszonállatot csak állattartó épületben lehet tartani. Az állattartó

épület nagysága legfeljebb az engedélyezett mértékű állatlétszám befogadására alkalmas

méretű lehet.

 

(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló építményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd,

csúszásmentes burkolattal kell ellátni és zárt, szivárgásmentes trágyalétárolóba kell

bekapcsolni.

 

(3) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni lehetőleg úgy, hogy az a külterület felé essen.

 

(4) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a

létesítmények tisztántartásáról, folyamatos fertőtlenítéséről, a legyek, rovarok és

rágcsálók (patkányok) rendszeres irtásáról, valamint az állattartásból eredő kellemetlen

szag közömbösítéséről. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget (istállót, ólat,

ketrecet) vagy helyet (kifutót, karámot) rendszeresen takarítani kell. A helyiségekben

szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.

 

(5) Az állattartó köteles gondoskodni az állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és

gondozásáról. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítania kell az állatok megfigyelhetőségét

és az etető-itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférést. Köteles továbbá a

beteg illetve betegségre gyanús állatot e tartási helyen elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak

haladéktalanul bejelenteni, valamint az állatok megbetegedése esetén állatorvos

igénybevételéről gondoskodni.

 

8.§

(1) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodni kell a kellemetlen szagot árasztó

takarmány fedett, zárt tárolásáról, folyamatosan gondoskodni kell a trágya, trágyalé kiürítéséről,

valamint a megfelelő helyre történő elszállításáról (mezőgazdasági célú felhasználás

stb.) lakott területtől legalább 800 méterre.

 

(2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére, vagy a közterületre

ne folyhasson át, valamint a saját telkét ne szennyezze és a talajt, talajvizet ne fertőzze.

A trágya és trágyalé közcsatornába nem vezethető.

 

(3) A trágya tárolására a fóliával bélelt földmedence, a zsaluzott vagy elemes beton

tározótartály és a fémszerkezetű, fém vagy bevonatos-fém oldalfalú tartályok mind megfelelő

megoldások. A helyi körülmények (sajátosságok) – továbbá a gazdasági lehetőségek –

függvényében kell kiválasztani a telepi technológiához, trágya-elhelyezési lehetőségekhez

leginkább megfelelő típust és változatot. A gyűjtőaknának megfelelő nagyságúnak, szivárgás- és résmentesnek kell lennie. Haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

 

(4) A gyűjtőaknát e rendeletben előírt távolság betartásával lehet létesíteni úgy, hogy

az ürítés céljából járművel megközelíthető legyen.

 

(5) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell.

 

(6) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a tartással anyagi kárt senkinek ne okozzon. Az

állattartás során másnak okozott károkért az állat tulajdonosa felel, köteles azokat megtérítetni.

 

(7) Állatot legeltetni csak felügyelet mellett, az állattartó tulajdonában, illetve jogszerű

használatában lévő területeken, a legeltetésre vonatkozó egészségügyi előírások

betartásával szabad.

 

(8) Állatot a község belterületén közterületen legeltetni, közterületen hagyni tilos.

Állatot az állattartó kizárólag az állattartó tulajdonában lévő, vagy általa bérelt  bel-, vagy külterületi ingatlanon legeltethet.

 

 (9) Amennyiben az állat a közterületen történő áthajtása során a közterületet szennyezi, az

állattartó köteles azt haladéktalanul eltávolítani.

 

 

3. A méhtartásra vonatkozó külön szabályok

 

9.§

(1) Amennyiben a méhek tartási helye eltér a méhész lakóhelyétől, úgy egy legalább 40 x 30 cm

nagyságú táblán jól láthatóan fel kell tüntetni a méhész nevét, lakcímét, telefonszámát,

méhcsaládok számát. Üres kaptárakat úgy kell tárolni, hogy a méhek sem a kijáró nyílásokon,

sem az esetleges réseken ne juthassanak be.

 

(2) Közös használatú épülettől és szomszéd ingatlanoktól 4 méter távolságra közös használatú

utaktól pedig az út melletti vízelvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl

szabad a kaptárakat elhelyezni.

Többlakásos ingatlanok esetében az összes lakás bérlőjének, tulajdonosának hozzájárulása

szükséges a méhcsaládok telepítéséhez.

 

(3) A védőtávolságok betartásán túl a szomszédos ingatlanok lakói egészségének védelme érdekében a méhész úgy köteles a kaptárait elhelyezni, hogy a kaptárak repülő nyílásai a külterület felé helyezkedjenek el és emellett a méhész legalább 2 méter magas kerítés, háló, élő sövény létesítésével köteles biztosítani a méhek magasba történő kirepülését.

 

 

 

 

4. A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó  szabályok

 

 

10.§

(1)Az állattartó köteles a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Kormányrendeletet a kedvtelésből tartott állatok tartása során betartani.

 

(2) Az állattartó köteles az ebet úgy tartani, hogy más életét, testi épségét, tulajdonát ne

veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által a közterületen okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

 

(3) Az állattartó az ebet úgy köteles tartani, hogy az elkóborolni, közterületre felügyelet

nélkül kijutni ne tudjon. Az állattartó az ebet a közterületre póráz és az eb fajtájától és vérmérsékletétől függően szájkosár használatával viheti ki.

 

(4) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosának kötelessége

gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

 

(5) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy

az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a

kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

 

(6) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a

ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

 

(7) Tilos ebet beengedni, bevinni, illetve tartani a vakvezető és jelzőkutya, valamint az

intézmény őrzését szolgáló eb kivételével:

a)  egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére

b) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe

c) közpark, sportpálya és játszóterek területére

d) temető területére

 

 

 

 

11.§

(1) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításról a

gyepmester az önkormányzattal kötött külön szerződés szerint gondoskodik.

 

(2) A befogott és telepre beszállított ebet – a tartás és ápolás költségének megtérítését

követően – az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a

gyepmester szabadon rendelkezhet, ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, vagy

elaltathatja.

 

 

 

12.§

(1) Az e rendelet 4.§. (4) bekezdése szerinti engedélyköteles állattartás esetén a tevékenység

megkezdése előtt az állattartó köteles bejelenteni a Körjegyzőséghez az ilyen

irányú szándékát.

A kérelemben fel kell tüntetni: a településen belül mely helyszínen, hány db és milyen

fajtájú állatot kíván tartani. Ehhez milyen védőtávolság biztosított, az állatok részére a

minimális férőhelyet módjában áll-e biztosítani, továbbá, a tartási technológia

(takarmányozás, takarítás, trágyakezelés) rövid leírását is.

 

(2) A polgármester akkor engedélyezheti az állattartást, ha a kérelem megfelel az (1)

bekezdésben foglalt követelményeknek, továbbá a telek területe megfelel a 4.§-ban meghatározott előírásoknak.

A védőtávolságra az 1. számú melléklet szabályait kell alkalmazni.

 

(3) A polgármester által kiadott engedély határozatlan időre szól és mindaddig fennáll amíg

az engedély kiadásának feltételei fennállnak. Az engedély visszavonható, ha az engedély

kiadásának feltételeiben olyan változás következik be, amely az engedély kiadását nem

teszi lehetővé.

 

13.§

(1) Fűzvölgy községben – az ezen állattartási rendeletben szabályozott – az állattartással

kapcsolatos hatósági ügyekben a képviselő-testület a hatáskörét a polgármesterre ruházza

át.

 

(2) A polgármester eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. Törvény  (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

(3) Az állattartással kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben másodfokon a képviselő-testület jár el.

 

(4) Az állatoknak nem e rendelet szerinti tartása esetén – amennyiben magasabb szintű jogszabály az intézkedésre nem a jegyzőt vagy más hatóságot jogosít fel – a polgármester

az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, vagy az állattartást korlátozza, vagy megtiltja.

 

5. Szabálysértési rendelkezések

 

14.§

 

Szabálysértést követ el és 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki:

a) Olyan helyen tart állatot ahol ezt a rendelet tiltja

b) E rendeletben megengedett számú állatnál engedély nélkül több állatot tart

c) A trágyatárolásra és elszállításra vonatkozó előírásokat megszegi

d) Haszonállatot közterületen  legeltet

e) Nem biztosítja ingatlanán az állattartási szabályok ellenőrzésének lehetőségét

f) Aki e rendelet 4.§ (5) és (7) bekezdésében, 10.§ (2); (3); (4); (5); (7) bekezdésében foglalt szabályokat megszegi.

 

 

 

 

 

15.§

Záró rendelkezések

(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Azon állattartók, akik a rendelet kihirdetésekor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon

folytatnak állattartást, 2011. június 1-ig kötelesek tevékenységüket e rendelet előírásainak

megfelelően megváltoztatni.

(4) Az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védőtávolságokat csak e rendelet

hatálybalépését követően létesített állattartó épületek esetében és a 12.§-ban foglalt

engedély kiadása esetében kell alkalmazni.

 

 

P.H.

 

 

Szabó István                                                                           Pintér Csilla Judit

             polgármester                                                                                        körjegyző

 

 

A rendelet 2011. február 16-án kihirdetve.

 

 

2011. február 16.

 

                                               Pintér Csilla Judit

                                                körjegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.sz. melléklet

a    2/2011. (II.16.) Önkormányzati rendelethez

 

 

Az állattartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó

Védőtávolságok

 

 

1.)

a) Nagy haszonállat lakóépülettől 10 m ásott kúttól 15 m

b) Közepes haszonállat lakóépülettől 6 m ásott kúttól 15 m

c) Kis haszonállat lakóépülettől 6 m ásott kúttól 10 m

d) Trágyatároló lakóépülettől 10 m ásott kúttól 15 m

 

2.) A kishaszonállat és a kedvtelésből tartott állatok tartása esetén – kivéve kutya, macska – az

állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni. Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, ha nincs tömör kerítés a kettő között.

Ilyenkor a kerítéstől számítva legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.